Notitia Hungariea Novae Historico Geographica Tom. V.
Notitia Hungariea Novae Historico Geographica Tom. V. Megjelent az ötödik kötete annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói…
Specifikacia Notitia Hungariea Novae Historico Geographica Tom. V.
Notitia Hungariea Novae Historico Geographica Tom. V.
Megjelent az ötödik kötete annak a tíz kötetesre tervezett sorozatnak, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének kutatói indítottak el 2011-ben Tóth Gergely István (Tóth Gergely) vezetésével Bél Mátyás (1684-1749) országleírásának, illetve az országleírás kéziratban maradt vármegyeleírásainak a kiadása végett. Az első kötetben Árva és Trencsén, a másodikban Sopron, Vas, Zala és Veszprém, a harmadikban Győr, Komárom és Esztergom, a negyedikben Fejér, Tolna, Somogy és Baranya, a most publikált kötetben pedig Sáros, Zemplén, Ung és Bereg vármegyék ismertetése található, amelyek most először jelennek meg eredeti nyelven, megbízható szöveggel. Az eddig kiadott öt kötetben tizenhét vármegye leírása jelent meg.
A kötet megjelenését az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA), illetve jogutódja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) támogatta (K 108789), ahogy a harmadik és negyedik kötetét is. A jelen kötet készítői Tóth Gergely István, Benei Bernadett, Gőzsy Zoltán és Jarmalov Rezső voltak. A jelen kötetben a négy ismertetés bőven tartogat értékes adatokat a kutatóknak.
Bereg leírásában elég részletes Munkács és Beregszász bemutatása, és igen jól adatolt a tiszaháti városok és falvak ismertetése. Sáros leírása főleg a vármegyei nemesi családok igen részletes ismertetése miatt emlékezetes; emellett viszonylag nagy terjedelmű Bártfa és Eperjes bemutatása. Ung vármegye leírásában részletes információk olvashatók a helyi népesség életmódjáról, illetve a régiót sújtó legkomolyabb problémákról, valamint a falvakról.
Végül Zemplén vármegye leírását a szőlőművelés és a borászat tematikája uralja - a szerző név szerint ismerteti (és osztályozza) az egyes települések szőlőit, avagy dűlőit, és igen részletesen beszámol a tokaji borvidék szőlőművelésének helyzetéről is. A kiadók bíznak abban, hogy a most megjelent kötet - csakúgy, mint a többi - nagy hasznára lesz a történészeknek, régészeknek, művészettörténészeknek, illetve helytörténészeknek, mivel máshol ismeretlen adatokkal segítheti őket a kutatásban.