A harag és a büszkeség

"Négy éve már, hogy az iszlám nácizmusról, a Nyugat háborújáról, a halál kultuszáról és Európa öngyilkosságáról beszélek. Eurábia van" - nyilatkozta egy évtizeddel ezelőtt a világhírű olasz írónő, Oriana Fallaci.Fallaci a tőle megszokott provokatív őszinteséggel és bátorsággal nyúl az iszlám terrorizmus kapcsán felmerülő kérdésekhez: a dzsihád világméretű fenyegetéséhez, a nyugati világ ezzel kapcsolatos önpusztító engedékenységéhez és képmutató liberalizmusához. Európa nincs többé, amely puhányságával, tehetetlenségével, vakságával és az ellenség előtt behódolásával éppen a saját sírját ássa.

Kérlelhetetlen logikával és ragyogó elmével védelmezi a nyugati kultúrát, és mond ítéletet felette annak vakságáért, süketségéért, mazochizmusáért, konformizmusáért és politikai álkorrektségének arroganciájáért - mindez egyetlen, valamennyiünknek címzett, érzelmekkel teli, prófétai hevülettel és költői lendülettel megírt levélben.Liberális bírálói Fallacit gondolataiért fasisztának, rasszistának nevezték és bíróság elé hurcolták. Brutális őszinteséggel hajigálja kíméletlen vádjait, indulatos kirohanásait, és olyan kínos igazságokat mond ki helyettünk, amiket a szívünk mélyén mindannyian éreztünk már, de sohasem mertünk megfogalmazni, vagy kimondani. Ez a könyv azonban nem csak örökre megváltoztatja majd olvasójának gondolkodásmódját, de maradandó nyomot hagy a szívében is.A harag és a büszkeség eddig több mint 3 millió példányban fogyott világszerte, a mai napig megtalálható a sikerlistákon, Fallaci pedig mint egy modern kori Kasszandra, igazodási pont lett a túléléséért harcoló Európa híveinek szemében.