A Gresham a nácik ellen

A budapesti Lánchíd pesti hídfőjénél álló Gresham-palotát mindannyian jól ismerjük – legalábbis kívülről. századtól a második világháborúig kíséri nyomon a mai luxusszálloda fordulatos történetét. De tudjuk-e, miféle titkokat rejtett egykor az impozáns épület?Szelke László izgalmas és olvasmányos nyomozása, A Gresham a nácik ellen a 19.

Elődje, a Nákó-palota magánházként olyan hírességek lakhelye volt, mint a Lánchíd tervein dolgozó Clark Ádám vagy a Széchenyi István életnagyságú portréját festő Barabás Miklós, a század végén pedig a Gresham életbiztosító társaság székhelyéül szolgált. A százarcú épület a kezdetektől a történelem fősodrában állt. Miután a 20.

század elején szecessziós stílusban újjáépítették, a pezsgő kávéházi élet meghatározó színterévé, haladó értelmiségiek találkahelyévé avanzsált.Ahogy a Horthy-rendszer idején egyre fogyott a levegő, úgy vált a Gresham-palota az ellenzéki politika, a szellemi ellenállás, a mind rendszerkritikusabb kabarék otthonává - a második világháború idején pedig a titkos diplomácia és az embermentés megkerülhetetlen központjává. Náciellenes művészek, újságírók, tudósítók, attasék, hírszerzők, kémelhárítók, kettős, sőt hármas ügynökök fordultak meg a falai közt, és itt működött többek közt a liberális párt pesti klubja, illetve a szabadelvű Esti Kurir című napilap szerkesztősége. A könyv lapjain a kor olyan meghatározó figurái tűnnek fel, mint Szent-Györgyi Albert és Herczeg Ferenc, Szekfű Gyula és Raoul Wallenberg, de megismerkedhetünk a budapesti könyvhét alapítójával, a bátor embermentő Supka Gézával, a zsidótörvények kíméletlen kritikusával, Rassay Károllyal vagy a Pódium Kabarét vezető Békeffi Lászlóval, aki az angol titkosszolgálattal is kapcsolatban állt.Tények és legendák, törvénytisztelők és provokátorok, hősök és áldozatok – A Gresham a nácik ellen a történelem legrejtettebb kulisszái mögé kalauzolja olvasóját.