Az Eszterházy család és oldalágainak leírása

Az Eszterházyak a Salamon nemzetségből származnak. Béla király 1186-ban kelt oklevele is említi, tagjait pedig IV. Solomun" nemzetségét már III.

A munka a család azon főágával foglalkozik, amelynek birtoka Salamon-Watha volt. Béla 1239-iki oklevele nobiles honestissimi" nevezi. E főág tagjai a XIII. sz.

folyamán Veszprém megyébe szakadtak, de innen már a XIV. sz. második felében újra visszatértek a csallóközi Salamon-Wathára, ősi birtokukra; ettől fogva felváltva használják nemcsak a de Salamon-Watha" és ?de Watha", hanem más csallóközi birtokaik után a de Thankwatha," vagy de Thankháza," de Belwatha" és ?de Zerhashaza" neveket is ; ez utóbbin kivűl a többi összes ág kihalt. E családokkal különben a szerző egyenként és részletesen foglalkozik;bennünket a ?de Zerhas" ág érdekel leginkább, mint a melyből az Eszterházyak veszik eredetöket.

Ez ág ó'se I. Miklós ?eomes de genere Solomun" volt, a XIII. sz. első felében, kitől a szakadatlan leszármazás kimutatható.

Az ág egyik tagja Balázs azonban a de Salamon" nemzetségi név mellett 1425. körűi felvette a dictus Zyrhas," Zerhás de Zerhásháza" vagy Zerhásfalva" neveket, valószinűleg egyik birtokáról. A birtokra pedig a név a Csallóközben ma is szokásos, de különösen a múlt századokban divatos házakról tapadt, melyek kissé magas tetőzetü, náddal fedett kinyúló ereszszel, csallóközi dialektus szerint zerhá"-val voltak ellátva.

Zerhának synominja lévén az eszterha, - lett az Eztherhásháza és Eztherháza. írta Eszterházy János ; kézirat gyanánt kiadja Esterházy Miklós. Budapest : Athenaeum, 1901.

Hasonmás kiadás.