A hódító Róma

A szerző történészi munkássága egy részében azt kutatta, miképp lett Makedónia polgárháborúk és ellenséges támadások sújtotta államából világméretű politikai szervezőerő. A könyv a rómaitörténelemnek az az időszakát írja le, amely a plebejusok polgárjogi harcának Kr.e. Ugyanezt, vagyis a hatékony politikai szervezőerővé válást elemzi Róma esetében is.

133-ig, vagyis a római polgárháborúk kirobbanásáig tartott. 287-re datált lezárulásától Kr.e. Nyomon követi a nagy hódítások, a Pürrhosz elleni, a pun és a makedón háborúk hadi eseményeités ezek visszahatását egyrészt magára a római társadalomra, másrészt a Földközi-tenger partvidékének politikai viszonyaira.

A szerző 1983-ban a könyv első kiadásával népszerűsítő művet alkotott, amely az olvasók és a szakemberek körében is egyértelmű sikert aratott. A 2016-os e-könyv-kiadás számára készült átdolgozás - és ennek mostani nyomtatott kiadása az elmúlt évek során megjelent szakirodalom eredményeit is felhasználja. Új részek is kerültek a kéziratba, például a római pénzverés történetét elemző szakasz, vagy a rabszolgasággal kapcsolatos új kutatási eredmények és nézőpontok részletezése.

A római hódítások gazdasági hátterét felfedő statisztikai adatok nem csupán az egyetemi hallgatók, de a szakemberek számára is meghökkentően plasztikus képet adnak a római imperializmus jellegéről. A könyv világos állásfoglalás a római hódító politika lényegéről alkotott, évtizedes tudományos vitában, amennyiben kiemeli a római külpolitikában érvényesülő gazdaságpolitikai szempontokat.